Újabb fontos fejezetéhez érkezett a hazai RSZKF-járvány utáni helyreállítás története. Miután valamennyi telep megkapta a leölt tenyészállatok értékét, és megtörténtek a végfertőtlenítések, elkezdődhetett a tejtermelő állományok felépítése.
Hosszú még az út, hogy tejtermelésben, értékesítésben oda jussanak a telepek, ahol márciusban tartottak. Bevételeik még hónapokig nem fogják elérni a járvány kitörése előtti szintet, mégis bizakodóan néznek a jövőbe és tesznek meg mindent, ami tőlük telik, hogy helyreálljon a rend, amikor a tehénállomány a telepen dolgozók munkája révén, végre újra jövedelmet fog termelni.
Sok tanulsága van nemcsak az RSZKF-járvány leküzdésének, de az újratelepítéseknek is. Egyik ilyen a tenyésztők, tejtermelők egymás közötti szolidaritása vagy annak hiánya. Szerencsére vannak jó példák és olyan tenyésztők, tulajdonosok, akik maguk keresték meg a bajba került telepeket, hogy korrekt áron felajánlják üszőiket, vemhes üszőiket. Volt néhány – szerencsére nem sok – termelő, akinek néhány hét vagy hónap várakozás után elfogyott a lelkesedése és visszavonta az ajánlatát, de nem ez volt a jellemző.
Olyanok is akadtak, akik vérszemet kaptak, és drasztikusan megemelték az áraikat. Tény az is, hogy Európa-szerte rekordszintre emelkedett a hízó- és vágómarhák termelői ára, ami a négy telep extra keresletétől függetlenül is megemelte a tenyészállatok árszintjét a régióban. Emiatt állt elő az a helyzet, hogy a leöléskori tenyészállat értéken ma már nem lehet ugyanolyan minőségű egyedet vásárolni, vagyis a kapott kártérítési összegből teljes egészében nem pótolható a leölt állomány.
Mivel az újraindításhoz minden telep a korábbinál jobb minőségű genetika megvásárlására törekszik, nem egyszerű több ezer, átlag feletti genetikai potenciállal és küllemmel rendelkező, lehetőség szerint közel azonos korú szűz vagy vemhes üsző beszerzése.
Itt szeretném megjegyezni, hogy a magyar holstein-fríz tenyésztése és populációja – a Holstein-fríz Tenyésztők Egyesületének és tagságának köszönhetően – európai és világviszonylatban is a fajta élvonalához tartozik, vagyis szerencsére nem kell külföldre menni annak, aki a legígéretesebb genetikát keresi, vagy aki a legmagasabb szintű szaktudást szeretné igénybe venni.
Jövő áprilisban hazánk ad otthont a világ holstein-fríz tenyésztőszervezeteinek legkiválóbb küllemi bírálói és szakemberei számára rendezett továbbképzésnek. Ezen a rendezvényen döntenek a világ elsőszámú tejtermelő fajtájának küllem bírálati szempontrendszeréről és a tenyészértékbecslés alapadatainak gyűjtési módjáról.
A magyar tejtermelés a legversenyképesebbek között van a világban. Ez a tény és az RSZKF-járvány által sújtott telepek példája, illetve a szakmánk jövőjébe vetett hitük adjon erőt minden magyar tejtermelőnek az aktuális nehézségeken túljutni.
Dr. Wagenhoffer Zsombor
