MEGALAKULT A KAMARA GYEPGAZDÁLKODÁSI MUNKACSOPORTJA

Régi elmaradást kívánnak a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Legelő-, és Rétgazdálkodási Munkacsoportjának alapítói pótolni azzal, hogy gyepstratégiát alkotnak, amelynek első lépéseként meg kívánják szervezni az országos szintű gyep állapotfelmérést. Az alakuló ülésre február 3-án került sor, amelyen a múlt és a jelen értékelése mellett a legfontosabb célokat is meghatározták. 

Régi elmaradást kívánunk pótolni, amikor a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Állattenyésztési és Beszállítóipari Osztályának Legeltetéses Állattartó Ágazatok Alosztályán belül Legelő-, és Rétgazdálkodási Munkacsoportot vagy rövid néven Gyepgazdálkodási Munkacsoportot hozunk létre – kezdte köszöntőjét Wagenhoffer Zsombor. A NAK Állattenyésztési Osztályának országos elnöke elmondta, hogy a dicső múlttal rendelkező gyepgazdálkodást az elmúlt évtizedben magára hagyták. Ennek egyik oka az volt, hogy az egykor aktív szellemi műhelyeknek számító gyepes iskolák, amelyek hosszú évtizedekig Debrecenben (Vinczeffy Imre, Nagy Géza), Keszthelyen (Ecker István, Ivány Károly), Gödöllőn (Barcsák Zoltán, Szemán László, Tasi Julianna), Kaposváron (Dér Ferenc, Stefler József), Mosonmagyaróváron (Makai Sándor) és Gyöngyösön (Szűcs István) működtek, a vezetőik nyugdíjba vonulása, illetve a szervezeti átalakítások miatt megszűntek.

A szakterület kiváló tudósainak erőfeszítései ellenére az elmúlt 30 évben nem sikerült felmérni a gyepeink állapotát mert a szakmapolitikának ez nem volt fontos.

Komoly nehézséget jelent a stratégia megalkotásában és az érvanyagok összeállításában, hogy a hazai gyepterületek kiterjedéséről és minőségéről nincsenek egzakt adataink, amik vannak azok pedig ellentmondásosak – hívta fel a figyelmet a MÁSZ ügyvezető igazgatója. Adatbázisoktól függően 750 ezer és 1 millió ha között sokféle számmal lehet találkozni, amikor a gyepterületek pontos kiterjedését szeretnénk megtudni. Az elmúlt 30 évben sajnos nem sikerült átfogó, országos gyepkatasztert készíteni mert hiányzott a szakmapolitikai támogatás. Sötétben tapogatózunk, kevés támpontunk van megalapozott érvelés összeállításához, miközben a természetvédő szemlélet és jogi szabályozás gúzsba köti a legeltetéses állattartást folytató gazdákat – hívta fel a figyelmet Wagenhoffer Zsombor.  Az agrárpolitika és a támogatási rendszer a gyep természetvédelmi és tájképi szerepét helyezi előtérbe, sok esetben alaptalanul és szakmaiatlan módon, miközben a legeltetéses haszonállattartás szempontjai háttérbe szorultak.

Fontos feladat, helyre billenteni a természetvédelmi és az állattenyésztési szempontok egyensúlyát a gyephasználatban.

A helyzetünk nehéz, hiszen nincs szervezett szellemi és gazdasági bázisunk még, de innen szép fordítani – mutatott rá a NAK országos osztályelnöke, majd hozzátette: Hisz abban, hogy a munkacsoport által létrehozott szellemi bázison olyan gyepstratégiát tudnak megalkotni, amivel maguk mellé állíthatják nemcsak a kamarát és a tenyésztőszervezeteket, de a minisztériumot és mindazokat, akikre hallgat a nagypolitika.

Akkor lehet sikeres a munkánk, ha ki tudunk egyezni a természetvédőkkel abban, hogy csak fenntartható gyephasználatot támogatunk. Olyanokat, amelyek harmóniában vannak a védett természettel, de amelyek a gazdáknak tisztességes megélhetést biztosíthatnak.

Az új KAP ágazati stratégiáinak második – egyben utolsó – társadalmi egyeztetésére április után kerül sor. Addig el kell készíteni a gyep állapot felmérés vagy gyepkataszter megvalósítási tervét és a hosszabb távra szóló gyepstratégiát. Ebben a jelenlegi helyzet értékelésén túl, ki kell tűzni a legfontosabb célokat és a megvalósításra javaslatokat kell megfogalmazni – mondta Wagenhoffer Zsombor.

Több figyelmet fog kapni a gyep

Az alakuló ülésen, amelyet online formában tartottak meg, a részvevőket Zászlós Tibor, a NAK alelnöke köszöntötte, aki örömét fejezte ki, hogy megalakul a munkacsoport és támogatásáról biztosította ezt a közösséget. Mint gazdálkodó saját tapasztalataim alapján is mondhatom, hogy a gyep mostohagyerek volt az elmúlt évtizedekben, ami nem kapott kellő figyelmet, és emiatt sok esetben túlzó, életszerűtlen vagy más ágazatra (pl. tejtermelés) megfogalmazott, a legeltetéses állattartásban betarthatatlan szabályokkal kellett megküzdeni a gazdálkodóknak – mondta a MÁSZ elnöke.  A szakember szerint a gyepgazdálkodás régóta periférián kezelt ágazat, pedig a húsmarha- és juhtartásban nélkülözhetetlen, nagy jelentőségű. A munkacsoport tevékenységével ki kell mozdítani ebből a helyzetből, növelni kell a társadalmi ismertségét és elismertségét. Fontos feladat lesz, hogy a döntéshozók számára előterjesztéseket készítsen elő a munkacsoport, szakmai muníciót adjon az ágazatokat érintő döntésekhez – szögezte le a NAK alelnöke.

Csomai Géza, a NAK Állattenyésztési Osztály, Legeltetésre alapozott Állattartási Alosztályának vezetője köszöntőjében hangsúlyozta, hogy a húsmarha- és juhtartás nem rentábilis legeltetés nélkül. A gyepgazdálkodás sikerének kiemelkedő jelentősége van az ágazat fejlődésében.

 Az alakuló ülésen résztvevők egyhangú szavazással a munkacsoport szakmai vezetőjének Dr. Tasi Juliannát választották meg.

Szakmai és társadalmi elismertség növelése

Tasi Julianna a MATE Gödöllői Campusának nyugalmazott egyetemi docense szerint sürgős szükség van arra, hogy a legeltetésre és gyepekről származó takarmányokra alapozott állattenyésztő ágazatokra és magára a gyepgazdálkodásra nagyobb figyelem irányuljon, növekedjék annak szakmai és társadalmi elismertsége. Ugyanakkor szükséges az ágazatban dolgozók összefogása, szakmai képviselete, valamint a gazdálkodás szakszerűségének javítása. A célok megvalósítása érdekében javasolta a munkacsoport megalakítását. A kezdeményezést Wagenhoffer Zsombor és rajta keresztül a Kamara felkarolta, támogatta.

 

MUNKACSOPORT CÉLJAI ÉS FELADATAI:

  • A legelő- és rétgazdálkodással foglalkozók összefogása, szakmai képviselete
  • A döntéshozók támogatása a döntéselőkészítési folyamatban, előterjesztések összeállítása​​​​​​​
  • A hazai gyepterületek teljeskörű, országos felmérése, gyepkataszter megalkotása
  • Legelő- és rétgazdálkodási stratégia kidolgozása az ágazati szereplők bevonásával
  • Tudományos eredmények átadása, új vizsgálatok elindítása, szervezése, platformok teremtése
  • Szaktanácsadás, szakmai képzések, továbbképzések, bemutatók, tanulmányutak szervezése
  • Ágazati bemutató gazdaságok kiválasztása, szakmai támogatása
  • Nemzetközi kapcsolatok fejlesztése, beleértve a külhoni magyarság legeltető gazdaságait is
  • A gyepgazdálkodás és a természetvédelem közötti kompromisszumok elősegítése, támogatása, tárgyalási platform biztosítása
  • Társadalmi felvilágosító tevékenység a legelők és rétek megőrzéséért, fellépés a beerdősítésük és ipari célterületté (napelempark stb.) nyilvánításuk ellen
Húsmarhák a legelőn