Idén ünnepli fennállásának 30. évfordulóját a Magyar Állattenyésztők Szövetsége (MÁSZ). Ebből az alkalomból az OMÉK helyszínén szeptember 19-én jubileumi ülést szervezünk az Agrárminisztérium és az AMC támogatásával.
Van mit ünnepelni annak ellenére, hogy a magyar állattenyésztés, és vele együtt a MÁSZ és tagszervezetei nehéz utat jártak be az elmúlt 30 évben. A nehézségek már a rendszerváltás előtt jelentkeztek, és a kilencvenes években csúcsosodtak ki. A külső közgazdasági és politikai körülmények, az ezekre adott elhibázott válaszok drámai visszaesést okoztak a magyar állattenyésztési ágazatok szinte mindegyikében. Pedig akkor még nem volt (érzékelhető a) klímaváltozás!
Ilyen körülmények között különösen fontos volt a zömmel a kilencvenes évek elején megalakult, a genetikai alapok megőrzésében és fejlesztésében meghatározó szereppel felruházott tenyésztőszervezetek megerősítése, valamint a MÁSZ közös ernyője alá terelése. Az 1993-ban elkészült állattenyésztési törvény, majd a végrehajtási rendeletek 25 évig – az egységes uniós szabályozás bevezetéséig – határozták meg a hazai tenyésztésszervezés jogszabályi kereteit. A hét éve hatályba lépett új közösségi jogrend lehetővé teszi egyszerre több tenyésztőszervezet működését adott fajta esetén, és a tevékenységük kiterjesztését az országhatárokon kívülre. Ez néhány fajta esetén a régi egyesület szakadását eredményezte, ami inkább sebeket okozott, mint egészséges versenyt.
A tenyésztőszervezetek működésüket és főleg az egyre többe kerülő fejlesztéseket – az ágazat gyenge jövedelemtermelő képessége miatt – kizárólag a tenyésztők befizetéséből képtelenek voltak finanszírozni. Ez sajnos még mindig így van a legtöbb ágazatban. Az önálló, szuverén tenyésztésszervezés stratégiai jelentőségét az elmúlt három évtizedben – a MÁSZ fellépésének is köszönhetően – a politikai döntéshozók (f)elismerték.
A törzskönyvezés és teljesítményvizsgálatok elvégzésére a kezdetektől támogatást nyújtottak, és ez a mai napig így van. Ennek mértéke az ezredforduló körül évente 1,3 Mrd Ft volt. A Biológiai Alapoknak hívott keret felét az állam, másik felét a termelői hozzájárulások adták, amiket az állatok és termékeik értékesítése után kellett befizetni. 2007-től ezt a közteherviselést megszüntették, ezzel a támogatás sorsa a politikai szférába került, és még abban az évben meg is feleződött a büdzsé.
Az elmúlt 18 évben – néhány évet leszámítva – alultervezett volt a tenyésztési támogatások kerete. Hálásak vagyunk az Agrárminiszternek, hogy évről évre az igényekhez mérten kiegészítette a keretet! Idén az igény 1,98 Mrd Ft, ami 10 százalékkal haladja meg az előirányzatot. Ígéretet kaptunk a hiányzó összeg átcsoportosítására, amit ezúton is köszönünk szépen minden állattenyésztő nevében!
A magyar állattenyésztés hosszú mélyrepülése után a kilábalás nem akkor és nem teljesen úgy sikerült, ahogyan a legtöbben remélték vagy elképzelték. Ennek ellenére vannak olyan eredmények, amelyekre joggal lehetünk büszkék, és amelyekre alapozva minden ágazat számára megrajzolható a sikeres jövőkép. Azt viszont talán senki nem hitte még néhány évvel ezelőtt sem, hogy 2022 és 2023 ekkora fordulatot hoz a növénytermesztés és állattenyésztés jövedelmezőségében, az előbbi rovására és az utóbbi előnyére.
Az elmúlt évek eredményei, minden idők legjelentősebb fejlesztési támogatásai, beruházásai és nem utolsó sorban a piaci kilátások újra hitet adnak, hogy sokkal könnyebb ugyan nem lesz az életünk, de okosan végzett kitartó, szorgalmas munkával, pozitív hozzáállással, az újdonságok iránti fogékonysággal, összefogással igenis van értelme és jövője a csodálatos szakmánknak!
Az idén 30 éves MÁSZ mindezek magvalósításában szeretne a tagszervezetei és minden magyar állattenyésztő segítségére lenni!
Dr. Wagenhoffer Zsombor
